Vaj vagy margarin?

Örök kérdés: vaj vagy margarin?
Egyre több egészséggel foglalkozó fórumon lehet arról olvasni, hogy a vaj vagy a margarin egészségesebb. Az 1920-as években tört ki ez a „háború” Amerikában. Hosszabb-rövidebb fegyverszünetekkel a mai napig viták dúlnak nálunk is, ezért hol a vajat, hol a margarint toljuk félre…

Melyik zsiradékban bízhatunk és mi a hivatalos álláspont arról: mit is kenjünk a kenyérre?

A természetes és a titokzatos

A magyar dietetikusok álláspontja az, hogy az emberi szervezetnek szüksége van telítetlen és telített zsírokra is, a teljes energia bevitelünk 15-30 százalékának zsírokból kell származnia, ezért nem iktathatóak ki az étrendünkből. A zsírok jelentős szerepet játszanak a zsírban oldódó vitaminok hasznosulásában és számos más élettani folyamatban, mint például az energiaellátás, a hormonális és idegrendszeri folyamatok, vagy a sejtmembrán épülése – hogy csak néhányat említsünk.

Általános tévhit azonban, hogy míg a vaj teljesen természetes élelmiszer, a margarin kis túlzással műanyagból van, és a magas transzzsírsav-tartalma miatt káros az egészségre.

Mindkettő természetes alapanyagokból áll és ma már nagyrészt gyárakban készül – hívják fel a figyelmünket a dietetikusok.

A margarin és vaj háborújuban persze mindkettő mellett rengeteg érvet és ellenérvet sorakoztatnak fel a híveik. Vajat leggyakrabban tehén, bivaly, juh és kecske tejéből készítenek, köpüléssel. A puha, fehér, állati eredetű zsiradékra azért esküsznek sokan, mert ez az egyik legrégebbi tejtermékünk, szinte egyidős az emberiséggel, már a Bibliában is található leírás róla. Tény, hogy a valódi, friss vaj könnyen felszívódó vitaminforrás. Tele van E, A és K2 vitaminnal, gazdag antioxidánsokban, jódban, szelénben, amelyek támogatják a pajzsmirigy, a mellékvesék, a szív és az érrendszer működését, védenek a szívbetegségtől és a daganatos megbetegedésektől, megakadályozzák a fogszuvasodást, erős fogakat és csontokat építenek. Emellett jó koleszterinforrás is, szerepet játszik az agy és az idegrendszer fejlődésében – ez főleg gyerekeknél kulcsfontosságú. Mint megfigyelték, a vaj optimális mértékű fogyasztása nem vezet felesleges testzsír lerakódáshoz, mert olyan rövid és közepes szénláncú zsírsavakat tartalmaz, amelyek a szervezet gyors energiaforrásai, ezzel hozzájárul a jóllakottság érzéséhez.

Fontos a mértékletesség

És mi a helyzet a margarinnal? Ezt a viszonylag modern, növényi olajok feldolgozása során előállított zsiradékot egy francia vegyész kísérletezte ki a 19. században, mégpedig III. Napóleon megbízására, a vaj alternatívájaként, a francia tengerészet élelmezésére. A margarin eleinte marhafaggyúból készült, ma leginkább pálmazsírból nyerik, amihez növényi olajokat, Európában leginkább pálmaolajat, lenolajat, repceolajat, napraforgóolajat, vagy olívaolajat adnak. A margarin tehát zsírok és olajok, valamint ivóvíz stabil keveréke. Fogyasztása korábban azért váltott ki ellenérzést, mert napvilágra került, hogy a magas transzzsírsav-tartalmának kedvezőtlen élettani hatásai vannak. A táplálkozástudományi szakemberek viszont megnyugtatnak, hogy mára a margarinok előállításának technológiája jelentősen változott, nem hidrogénezik, azaz keményítik a termékeket, erre a modern gyártósoroknak köszönhetően semmi szükség. A nagyobb margaringyártó cégek ehelyett szilárd tropikus olajokat használnak, így a kiskereskedelmi forgalomban kapható margarinok transzzsírsav tartalma általában 1 százalék alatti, ami megengedett.

Azonban még mindig vannak olyan, gyengébb minőségű és olcsóbb margarinok, amelyeknek a csomagolásán nincsenek feltüntetve az összetevők. A legtöbb üzletben kaphatók már olyan margarin termékek is , amelyek növényi szterin tartalmuknak köszönhetően koleszterinszint csökkentésére is alkalmasak, ezeket általában A- és D-vitaminnal is dúsítják a gyártók. Emellett a vajba kerülő tejben is lehetnek olyan transzzsírok, amelyeket nem tüntetnek fel a termékek csomagolásán – figyelmeztetnek a szakemberek.

Nem lehet tehát egyértelműen kijelenteni, hogy az egyik alapanyag jó, a másik pedig rossz, az Egészségügyi Világszervezet és az Országos Élelmezésügyi és Táplálkozási Intézet munkatársai is arra intenek, hogy mértékkel fogyasszunk belőlük. Rajtunk áll tehát, hogy mit és mennyit kenünk a kenyerünkre!

Így ránk a vásárlókra van bízva, hogy eldöntsük, mit rakjunk a kosarunkba.